A mágnes szó hallatán legtöbben egyszerű hűtőmágnesekre gondolnak, pedig a modern világ egyik legkritikusabb alapanyaga valójában a ritkaföldfém-mágnes. Ezek apró, de nagy energia tartalmú komponensek a telefonban, PC alkatrészekben, az autóiparban, drónokban, szélturbinákban és számtalan eszközben megtalálhatók egészen a harci repülőgépekig.

 A jelenlegi geopolitikai helyzetben – különösen az orosz–ukrán háború és Kína exportkorlátozásai miatt – a mágnesek ellátása nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is lett.



       Milyen mágnesekről van szó?


A legnagyobb mennyiségben alkalmazott mágnes a Neodímium-vas-bór (NdFeB)

A legerősebb ipari mágnes, kompakt méretben hatalmas teljesítményt nyújt.

Hátránya, hogy magas hőmérsékleten gyorsan gyengül – hacsak nem adnak hozzá nehéz ritkaföldfémeket (diszprózium, terbium).

 

            Kiemelkedő tulajdonságai miatt a leg megbízhatóbb, ezért a haditechnika egyik fontos     eleme a Szamárium-kobalt (SmCo)

A „hőálló bajnok”: 250–350 °C-on is stabil.
Főként repülőgépekben, rakétákban és űriparban használják, ahol a környezet extrém.
Drága, de megbízható.


Ferrit és AlNiCo:

Régebbi technológiák, olcsóbbak és bírják a hőt, de gyengébb mágneses teljesítményt nyújtanak. Ma inkább akkor alkalmazzák, ha a költség és a hőállóság fontosabb, mint a méret vagy az energiasűrűség.


       A nehéz ritkaföldfémek (HREE) szerepe

 

Diszprózium (Dy), terbium (Tb) → növelik a NdFeB mágnesek koercitivitását, így magas hőmérsékleten sem mágneseződnek vissza.

Hatás: nagyobb hőállóság és stabilitás → elengedhetetlen az elektromos autók motorjaiban, repülőgépekben, rakétákban.


Katonai alkalmazások

Rakéták, precíziós fegyverek → SmCo és Dy/Tb-tartalmú NdFeB mágnesek a vezérlőrendszerekben.

Drónok, UAV-ok → kompakt, nagy teljesítményű motorokhoz NdFeB mágnesek.

Radarok és kommunikációs rendszerek → ferrit és SmCo a stabilitás és hőállóság miatt.

Repülőgépek, helikopterek, tengeralattjárók → nagy hő- és vibrációs terhelés miatt SmCo mágnesek nélkülözhetetlenek.


       Hogyan befolyásolja a háború a helyzetet?

Megnő a kereslet a haditechnikában

Az orosz és ukrán hadsereg is hatalmas mennyiségben használ drónokat, precíziós lőszereket, elektronikus hadviselési eszközöket → ez növeli a mágnesek iránti keresletet.

A NATO és az EU is fokozottan felfegyverzi magát ennek következménye a további keresletnövekedés.

 

Ellátásbiztonsági aggodalmak:

Kína a ritkaföldfémek legnagyobb kitermelője és exportőre → ők most exportkorlátozásokkal fékezik a mágnesek kivitelét az EU és az USA felé.

A mágnesszállítások lassítása geopolitikai nyomásgyakorlási eszközzé vált. 


Stratégiai készletezés:

Az USA, Japán és az EU is elkezdett ritkaföldfém készleteket felhalmozni, pont a hadiipari kitettség miatt.

Folyamatban van új bányák és feldolgozók fejlesztése Ausztráliában, Kanadában, Skandináviában →de ezek csak évek múlva hoznak eredményt.


       Hogyan tudnánk helyettesíteni ezeket a típusú mágneseket?

Technológiai: 

A hadiiparban egyre nagyobb hangsúlyt kap a HREE-mentes vagy ritkaföldfémmentes mágnesek kutatása.

Például ferrit- vagy AlNiCo-alapú motorok újragondolt konstrukciókkal, de ezek egyelőre nem tudják teljesen kiváltani a NdFeB/SmCo-t.

Ha nem sikerül megfelelő ütemben megindítani a termelést az EU-ban a mágnesgyárakban, nagyon nehéz helyzet alakulhat ki.

 

       Leállhatnak az Európai gyártók?

 


Az európai autóipari beszállítók (auto parts suppliers) közül több gyár felfüggesztette a termelést a ritkaföldfémek (magnetek, ötvözőelemek) szállítási gondjai miatt.  

A CLEPA (European Association of Automotive Suppliers) arra figyelmeztetett, hogy több beszállítói gyártósor vagy üzem leállításra került az exportengedélyek késlekedése és a komponensellátás hiánya miatt.  

Francia, német és más európai autóipari vállalatok beszámolták, hogy a beszállítói láncuk bizonyos elemei már “válságkezelésbe” kényszerültek az alapanyaghiány miatt.  

Egy példa: egyik japán autógyár felfüggesztette egy közkedvelt nagysorozatú modell gyártását ideiglenesen annak következtében, hogy egyes komponensek hiányoztak a ritkaföldfém-korlátozások miatt (noha nem feltétlenül Európában).  

 

       Nincs pontos szám, mindenki titkolózik!

Az ellátási láncok sokszor titkosak, és a beszállítók nem mindig nyilvános jelleggel kommunikálnak a leállásokról.

Sok cég nem attribuálja konkrétan a leállást “mágneshiánynak”, hanem általános “komponenshiányra”, “alapanyag-problémákra” hivatkozik.

Egy leállás gyakran csak részleges (néhány gyártósor), nem teljes üzemleállás, így kevésbé feltűnő.


      Milyen politikai lépések nyomán alakult ki a jelenlegi helyzet?

 

Az USA 2025. február 1-jén léptette életbe az új vámokat Kína felé, 10 %-os vámot vetve ki a kínai importárukra.  

Kína két piacot támadott egyszere a mágnes export korlátozásával válaszul. Az EU és az USA számára egyre nehezebb lett a beszerzés.

Közelítő becslés a rendelkezésre álló információk szerint:

Ha az autóipari beszállítókat nézzük, Európában több száz, akár ezres nagyságrendű beszállító cég működik (műszaki alkatrészektől motorvezérlőkig). Ha ezek közül néhány tucat – esetleg 50–200 – beszállítónál már tapasztalható részleges leállás vagy termelési szünet, az már jelentős. De ez csak becslés, nem megerősített adat.



      Milyen esélyekkel bír az ipar,

      ha a jelenlegi feszültségek továbbra is fennállnak?

Rövid táv (0–6 hónap (Ezen már túl vagyunk, 2025 február 01 óta)


  • A legtöbb nagyvállalat biztonsági készleteket tart, jellemzően 3–6 hónapra elegendő ritkaföldfém-mágnes vagy alapanyag áll rendelkezésre.
  • Ez idő alatt képesek átcsoportosítani gyártást, előnyben részesíteni a stratégiai termékeket (pl. katonai vagy prémium modellek).
  • Már most látszanak részleges leállások az autóipari beszállítóknál → tehát a hiány hatása hetekben mérhető.

Középtáv (6–18 hónap)

  • Ha az ellátás tartósan akadozik, az autóipar lesz az első nagy áldozat, mert az elektromos és hibrid motorok, valamint a precíziós vezérlők NdFeB/SmCo mágnesek nélkül nem gyárthatók.
  • A szélturbinák gyártása is lassulna, mivel az állandómágneses generátorokhoz ritkaföldfémek kellenek.
  • A hadiiparban előnyt élvez a beszerzés, tehát a polgári ipar rovására átterelhetik az erőforrásokat.

Hosszú táv (18 hónap – 3 év)

  • A teljes összeomlás valószínűtlen, de mély recessziós hatás elképzelhető bizonyos ágazatokban.
  • Új bányák és feldolgozó üzemek (Ausztrália, Kanada, Skandinávia) csak 2–5 év alatt tudják érdemben enyhíteni a kínálati hiányt.
  • Addig Európa Kína jóindulatára vagy alternatív technológiákra (ferrit, AlNiCo, kompozit motorok)szorul.



     Hány ezer tonna mágnes hiányzik az iparból?

        Erre vonatkozóan nincs nyilvános, megbízható adat, amely konkrét tonnaszámra becsülte volna, hogy február óta 

        mennyi mágnes (vagy ritkaföld-mágnes)  „hiányzott” az ipar számára.

 

     Néhány információ, ami segít keretet adni a becsléshez:

·       Kína 2025 első öt hónapjában 19 132 tonnányi ritkaföld-mágnes exportot jelentett, ami 14,5 %-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest.  

·       Májusban a mágnes-export 1 238 tonnára esett vissza, ami 52,9 %-os havi csökkenés áprilishoz viszonyítva.  

·       Az exportok „arányosan” is visszaestek – például májusban 74 %-kal kevesebb mágnest exportáltak, mint az előző év májusában.  


Ezek alapján lehet arra következtetni, hogy a mágnesekből való hiány többezer tonnában mérhető világszerte, de hogy ebből mennyi ment Európába (vagy más ipari régióba), azt a vámadatok, importstatisztikák és exportengedélyek részletei döntenék el – de ezeket eddig nem hozták nyilvánosságra.